A „Biodynamics Visceral Diaphragmatic Pressure Columns Method©" tanfolyam általános programja Finet és William szerint

A viscerális oszteopátiának 1985 előtt nem volt tudományos bizonyítéka, de azóta két belga oszteopata örökre megváltoztatta ezt!

1985-ben Georges Finet és Christian Williame kutatást indítottak annak megállapítására, hogy a zsigerek mozognak-e a hasüregben, és ha igen, milyen mechanizmus szabályozza ezt a mozgást.

Röntgen- és ultrahangos felvételek segítségével több mint 24 órányi videót rögzítettek a zsigerek légzés közbeni mozgásáról, nagy számú ember vizsgálata alapján. Statisztikai elemzéssel kimutatták, hogy a zsigeri mobilitás minden emberben szisztematikus és ismétlődő, egy meghatározott mintázat szerint rendeződve.

Ennél is többet értek el: bebizonyították, hogy ez a mobilitás korlátozódhat, és az adott korlátozások specifikus funkcionális és/vagy szervi problémákkal társíthatók.

Meghatározták a zsigeri mozgás korlátozásának konkrét mintázatát gyomorfájdalom, gyomorégés, refluxbetegség, rekeszsérv, székrekedés és funkcionális hasmenés esetén.

Mivel észrevették, hogy a zsigeri mobilitás a rekeszizom légzés közbeni nyomásváltozásaitól függ, meta-analízissel több mint 900 tudományos kutatást elemeztek, hogy megértsék, hogyan működik valójában a rekeszizom. Eredményeik alapján felépítettek egy funkcionális és diszfunkcionális modellt a rekeszizom működéséről, és bebizonyították, hogy testünkben egy légzsákhoz hasonló mechanizmus folyamatosan működik, szabályozva a légzést, testtartást, zsigeri mobilitást, valamint a vénás és nyirokkeringést, többek között. Ezt a mechanizmust „nyomásoszlopnak” nevezték el.

Elgondolkodtál már azon, miért említik a pácienseid, hogy problémáik csak a testük egyik oldalán jelentkeznek? Ez nem véletlen, hanem egy kóros jelenség, amit „krónikusan aktivált nyomásoszlopnak” neveztek el.
A fent említett légzsákszerű mechanizmus egy nyomás-feszülési mechanizmus, amely a test minden rekeszében fellépő nyomásnövekedésen alapul, és egy sor együttműködő izom egyidejű összehúzódása által aktiválódik.
Ez a mechanizmus a testben egyoldali feszültség-nyomás növekedést hoz létre, amely stabilizálja a testet álló helyzetben, egyensúlyvesztéskor, járás közben (amikor a teljes testsúlyunkat egy-egy alsó végtagra helyezzük), vagy bármilyen önkéntes mozdulat során, amikor a gerincet stabilizálnunk kell az egyensúlyvesztés elkerülése érdekében.

Élettani körülmények között ez a mechanizmus „előzetes testtartási beállítás” nevű fázisos reflexként aktiválódik, de bizonyos problémák esetén, mint például a krónikus derékfájás vagy a stressz okozta vizeletinkontinencia, a test állandó oldalsó nyírófeszülésnek van kitéve, ami fokozza a gyulladásos mediátorok, például a citokinek, leukotriének és TNF-α termelését. Ez gyulladásos problémákhoz vagy akut sérülésekhez vezethet, például boka ránduláshoz, az előzetes beállítás hiánya miatt.

Így Finet és Williame egy oszteopátiás megközelítést fejlesztettek ki ennek a diszfunkciónak a normalizálására, amely helyreállítja a test normális belső üregi nyomását, megszünteti a testtartási aszimmetriákat, és visszaállítja a zsigeri mobilitást egy olyan kezelés által, amely egyesíti a mechanikai, viscerális és craniális megközelítést egy egységes nyomásos modell vezérelte szemléletben.

Általános program:

1. Visceralis Dinamika©: tudományos alapok és kísérleti kutatások.
2. Nyomásoszlopok© elmélete és módszertana.
3. Üreges szervek területeinek mobilitása – értékelési teszt.
4. Üreges szervek fascialis normalizálása.
5. Tömör szervek területeinek mobilitása – értékelési teszt.
6. Tömör szervek fascialis normalizálása.
7. Visceralis-diaphragmatikus biomechanika: funkcionális/diszfunkcionális modell, nyomásoszlopok elmélete©.
8. SI ízület: klinikai és módszertani integráció a nyomásoszlop modelljébe.
9. Urogenitális rendszer – értékelés és kezelés (indirekt technikák) a nyomásoszlop modelljében©.
10. Az emésztőrendszeri patológiákban a visceralis dinamika eltérései: reflux, gyomorégés, rekeszsérv, székrekedés, funkcionális hasmenés.
11. Oszteopátiás kezelés a nyomásoszlop modell alapján – mechanikoneurológiai-fluidikus kapcsolódások.
12. Az emésztőrendszer sphinctereinek területei: elmélet, értékelés és kezelés.
13. Cranialis kezelés megközelítése a nyomásoszlop modell alapján©.
14. Intrinsic zsigeri dinamika©.

Részletes program

Alapvető témák
Bevezetés: tudományos kutatás a zsigeri mobilitásról.

  • Kutatási módszertan és statisztikai értékelés az üreges és tömör szervek mobilitásáról (elméleti órák).
  • Anatómia és élettan: zsigeri mobilitás a belégzés és kilégzés során (elméleti óra).
  • Zsigeri mobilitás korlátozásai: belégzés, kilégzés, fixáció (elméleti óra).
  • Szövetek viszkoelasztikus tulajdonságai.
  • Palpáció elvei: merevség, rebound, facilitáció (elméleti-gyakorlati előadás).

2.1 rész: Üreges szervek mobilitása (elmélet és gyakorlat)

Elmélet: Belégzés-kilégzés + facilitáció: indukciós teszt és normál mobilitás, valamint restrikciók értékelése az alábbi anatómiai területeken:

1. Gyomor területe
2. Duodenum területe globálisan
3. Duodenum bulbusa, 1. és 2. szakasza
4. Duodenum 3. szakasza
5. Duodenum 4. szakasza és duodenojejunális szög
6. Jejunum és ileum területei
7. Ileocoecalis billentyű területe (órairányú és ellentétes forgás)
8. Coecum és colon ascendens területei
9. Colon ascendens területe, jobb colon flexura és jobb colon transversum területei
10. Bal colon transversum területe, bal colon flexura és colon descendens területei
11. Colon descendens területe és colon területe az iliumnál
12. Colon sigmoideum területe

2.1.1 rész: Az üreges szervek fasciája

Elmélet + gyakorlat: Fascia indukciós teszt és normál mobilitás, valamint restrikciók értékelése az alábbi anatómiai területeken:

1. Told fascia területe (jobb és bal)
2. Mesenterium gyökérterülete
3. Mesocolon transversum gyökérterülete (jobb és bal)
4.  Mesocolon sigmoideum gyökérterülete
5. Flexura duodenojejunális területe
6. Ligamentum falciforme területe
7. Ligamentum hepatoduodenale területe

2.2 rész: Tömör szervek mobilitása
Elmélet: Belégzés-kilégzés + facilitáció: palpáció, fascia indukciós teszt, normál mobilitás és korlátozások, valamint merevség-rebound-facilitáció értékelése az alábbi anatómiai területeken:
1. Máj területe
2. Vese területe
3. Lép területe
4. Hasnyálmirigy területe

3.1 rész: Az üreges szervek belégzési és kilégzési mobilitásának normalizálása

  1. Gyomor területe
  2. Duodenum területe globálisan
  3. Bulbus, 1. és 2. duodenum szakasz
  4. 3. duodenum szakasz
  5. 4. duodenum szakasz és duodenojejunális szög
  6. Jejunum és ileum területe
  7. Ileocoecalis billentyű területe (órairányú és ellentétes forgás)
  8. Coecum és colon ascendens területe
  9. Colon ascendens, jobb colon flexura és jobb colon transversum területe
  10. Bal colon transversum, bal colon flexura és colon descendens területe
  11. Colon descendens és colon területe az iliumnál
  12. Colon sigmoideum területe

3.2 rész: A tömör szervek belégzési és kilégzési mobilitásának normalizálása (élő ultrahangos vizualizációval)

  1. Máj területe
  2. Vese területe
  3. Lép
  4. Hasnyálmirigy területe

Haladó program:

1.1 Üreges szervek

1.2 Tömör szervek

1.3 Peritoneális struktúrák

2.1 Rekeszizom biomechanika (elméleti-gyakorlati óra):

  • 2.1.1 A rekeszizom mozgásai
  • 2.1.2 Rekeszizom és mediastinum
  • 2.1.3 Rekeszizom, mint két izom
  • 2.1.4 Funkcionális posturo-respiratory modell: az „izom-sorozat”
  • 2.1.5 A poszturális-respiratórikus sorozat funkciói
  • 2.1.6 Unilateralis „izom-sorozat” és a test aszimmetriája
  • 2.1.7 Diszfunkcionális poszturo-respiratórikus modell: a test disszimetriája
  • 2.1.8 A diphragma kezelése

2.2 Az SI ízület (elméleti-gyakorlati óra)

  • 2.2.1 Az SI ízület mobilitása
  • 2.2.2 SI teszt
  • 2.2.3 SI technikák
  • 2.2.4 Az SI kezelés integrálása a nyomásoszlop modellbe©

3.1 Anatómia és élettan a női és férfi kismedencében
3.2 A női kismedencei szervek mobilitása: az „egységes” koncepció
3.3 A férfi kismedencei szervek mobilitása
3.4 Kismedencei zavarok patofiziológiája és klinikai jellemzői: húgyúti / székletinkontinencia, húgyúti sürgősség, nervus pudendus szindróma
3.4 Tesztek és technikák az urogenitális traktushoz

  • 3.4.1 Transsciatic és transzischial teszt
  • 3.4.2 Pubo-urinary és pubo-genitális teszt
  • 3.4.3 Foramen obturatum teszt
  • 3.4.4 Pelvic lift teszt
  • 3.4.5 Prevesicalis umbilicalis fascia technika
  • 3.4.6 Pubo-vesicalis fascia technika
  • 3.4.7 Foramen obturatum technikák
  • 3.4.8 Pelvic lift technikák

3.5 Urogenitális kezelések integrálása a nyomásoszlop modellbe©

3.5.1 Az urogenitális rendszer patológiái a nyomásoszlop modell szerint:

  • Meddőség
  • Impotencia
  • Kismedencei fájdalom
  • Dysmenorrhea
  • Amenorrhea

4.1 Nyomásoszlopok© (elmélet)

  • 4.1.1 A diaphragma hemi-cupolae értékelése (gyakorlati)
  • 4.1.2 A jobb oldali nyomásoszlop értékelése (gyakorlati)
  • 4.1.3 A bal oldali nyomásoszlop értékelése (gyakorlati)

4.2 A kezelés semiotikája: a nyomásoszlopok normalizálása (elméleti-gyakorlati óra)

  • 4.2.1 A páciens értékelése álló helyzetben (gyakorlat)
  • 4.2.2 A páciens értékelése fekvő helyzetben (gyakorlat)
  • 4.2.3 A nyomásoszlopok normalizálásának kezelési sémája: Finet és Williame© módszer (elmélet és gyakorlat)

4.3 Visceeralis mobilitás és patológiák

  • 4.3.1 Gastralgia
  • 4.3.2 Gyomorégés
  • 4.3.3 Pyrosis
  • 4.3.4 Reflux
  • 4.3.5 Rekeszsérv
  • 4.3.6 Hasmenés
  • 4.3.7 Székrekedés

5.1 Kutatás az intrinsic zsigeri dinamikáról (elmélet)

5.2 Az intrinsic zsigeri dinamika értékelése különböző hasi területeken (gyakorlat)

5.3 Az intrinsic zsigeri dinamika kezelése (gyakorlat)

6.1 Az emésztőrendszeri sphincterek anatómiája és élettana (autonóm kontroll)

6.2 Az emésztőrendszeri sphincterek területének értékelése és kezelése

  • 6.2.1 Felső oesophagalis-sphincter területe (m. cricopharyngeus, Jacson-fogó)
  • 6.2.2 Alsó oesophagalis-sphincter komplex: – cruralis diaphragma
  • 6.2.3 Pylorus területe
  • 6.2.4 Water-Oddi sphincter területe
  • 6.2.5 Duodenojejunális sphincter területe
  • 6.2.6 Ileocoecalis billentyű spinchter területe
  • 6.2.7 Ceco-colicus sphincter területe
  • 6.2.8 Cannon-pont területe
  • 6.2.9 Bal colon flexura sphincter területe
  • 6.2.10 Ilio-sigmoid sphincter területe
  • 6.2.11 Sigmoid-anal sphincter területe

7.1 A nyak és fej fasciái és azok folytonossága az „izom-sorozattal”©

7.2 Az intracranialis nyomás koncepciója

7.3 A cerebrospinális folyadék (CSF) keringése: új modell a legújabb tudományos felfedezések tükrében

7.4 Az „izom-sorozat” folytonossága a fasciákkal és a cranialis izmokkal (elmélet)

7.5 Rágási aszimmetria és testtartási egyensúlyhiány (elmélet)

7.6 Intracranialis nyomás és annak változásai (elmélet)

7.7 CCSVI az intracranialis nyomásváltozásokban és annak kapcsolata a nyomásoszlop modellel (elmélet)

7.8 Kutatások a CCSVI és a nyomásoszlop modell kapcsolatáról sclerosis multiplexben (elmélet)

7.9 CSF keringés, új tudományos bizonyítékok (elmélet)

7.10 Az intracranialis nyomás értékelése és normalizálása a nyomásoszlop modell szerint (gyakorlat)

8.1 Egyensúly és testtartás

  • 8.1.1 Boisset poszturális kinetikai lánca és a testmozgás irányításának stratégiája
  • 8.1.2 Poszturális mozgás és fokális mozgás
  • 8.1.3 Előzetes testtartási beállítási reflex
  • 8.1.4 Testtartási oszcillációk és deviációk
  • 8.1.5 Fordított inga modell

8.2 Nyomásoszlop modell és testtartás

  • 8.2.1 Aszimmetria, sportteljesítmény és sportsérülések megelőzése
  • 8.2.2 Nyújthatóság és a test egyensúlyának kontrollja

9.1 A n. vagus szerepe a gyulladásos folyamatok szabályozásában (elmélet)

9.2 A nyomásoszlopok hatása a n. vagus működésére (elméleti és gyakorlati előadás)

9.3 A n. vagus kezelése (gyakorlat)

10.1 A „zsigerek csúszása” koncepció (elmélet)

10.2 Peritoneális adhéziók a zsigeri mobilitásban és hasi fájdalom etiopatogenezisében (elmélet)

11.1 Az ultrahang alapjai

11.2 Az ultrahangkészülék: beállítások, funkciók és képmódok

11.3 Standard pozíciók a tömör szervek megtekintéséhez: máj, jobb és bal vese, hasnyálmirigy

11.4 Technikák a tömör szervek légzési mozgásának értékeléséhez (BM és B mód)

11.5 Doppler

 

12.1 Páciensek kezelése 

12.2 Klinikai esetek megbeszélése

Időpont: 2025. július 2-6. és 9-13. szerda-vasárnap (2×5 nap)

Helyszín: 1137 Budapest, Ditrói Mór utca 3.

Előadó: Massimo Lombardozzi D.O.

Díja:
2024. december 20-ig: 1200 Euro 
2025. február 28-ig: 1350 Euro
2025 február 28. után 1500 Euro

Regisztrációs díj:
2024. december 20-ig: 300 Euro
2025. február 28-ig: 450 Euro
2025. február 28. után: 600 Euro

A további összeg 3 egyenlő részletben fizetendő a tanfolyam kezdetéig.

Lemondási feltételek:
A 2025. január 31-e után lemondott tanfolyam esetén a befizetett regisztrációs díjat és részleteket nem áll módunkban visszafizetni, a regisztráció azonban átruházható.

Részvétel feltétele:
1, Egészségügyi végzettség
2, Megkezdett, nemzetközileg elismert oszteopátia képzés 

A képzés betelt, jelenleg csak várólistára tudunk jelentkezéseket fogadni.

"*" a kötelező mezőket jelöli

Kapcsolattartási adatok:

Név*
https://kereso.enkk.hu/index.php

Számlázási adatok:

Hozzájárulás:*
Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.